Megérzés
Megérzés, amikor kimondod ezt a szót, mennyi minden jut eszedbe, hogy mi lett volna, ha akkor a megérzésemre hallgatok. Nem kellett volna az akkori döntésem – amikor nem hallgattam az ösztönömre – kellemetlen következményeit viselni. De általában elhessentjük a gondolatot és racionális érvekkel meggyőzzük magunkat arról, hogy ott és akkor abban a helyzetben nem kell másra hallgatni csak az eszünkre. Rossz döntés. Miért?
A megérzés vagy intuíció meghatározhatatlan fogalom, csak van. Mindenki tudja. Velünk született képesség amikor hirtelen egy rossz érzésed támad, hogy ne menj arra, mert valami baj lesz. Ha hallgatsz rá, akkor általában a visszafelé vezető úton látod, hogy egy baleset történt, ami megtörténhetett volna veled is.
Hányszor, de hányszor emlékszel vissza egy párkapcsolatban, hogy voltak intő jelek, amit meg is éreztél, de nem hallgattál a belső hangodra. Mennyi bánattól és fájdalomtól kímélted volna meg magad, ha akkor hallgatsz az előérzetedre.
Ez mindenkinél más mértékben jelentkezhet, de fejleszthető képesség. Látszólag a láthatatlan jelzéseket érzékeljük, aztán vagy komolyan vesszük, vagy elhessentjük, de mindannyiunkban meg van ez a képesség, csak oda kell rá figyelni. A megérzés egy villanás, rálátás a jövőbeli dolgokra, ösztönösen tudod a jó megoldást.
Hagyjuk, hogy a logikus elme helyett a döntéseket a belső megérzéseink hozzák, mert az lesz a helyes megoldás. Hallgass a belső hangodra és ha meghallod a füleddel, akkor fogadd el az eszeddel is.